GYAKORI KÉRDÉSEK

1.	Hány fős foglalkoztatás esetén kötelező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szakember, illetve szakcég igénybe vétele?
2.	Mely munkavédelmi feladatok minősülnek szaktevékenységnek, amelyeket csak szakképesítéssel rendelkező személy végezhet?
3.	Milyen konzekvenciákkal járhat a Munkáltatóra vonatkozóan a szakmai jogszabály előírások figyelmen kívül hagyása?
4.	Mi az előnye a szakmai szolgáltatás igénybevételének a szakemberek alkalmazásával szemben?
5.	Milyen feltételeket kell biztosítania (általában) a Megbízónak a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szolgáltatás igénybevétele esetén?
6.	Mi következik a szolgáltatás megrendelése után?
7.	Kinek kell jeleznie, ha az alapszerződésen kívüli, időszakos szakmai feladat válik aktuálissá?
8.	Ki készíti elő tárgyalásra a szerződéstervezetet?
9.	Hogyan kell értelmezni a Vállalkozó részéről a szakmai hatósági ellenőrzéseken való képviselet biztosítását?
10.	Hogyan kalkuláljuk a szolgáltatási árainkat?

1. Hány fős foglalkoztatás esetén kötelező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szakember, illetve szakcég igénybe vétele?

Munkavédelem esetén:

Szaktevékenységnek minősülő feladatok /2. pont/ elvégzéséhez minden esetben, - viszont 50 fő alatt az ügyviteli feladatok ellátásához nem kell szakember.

Tűzvédelem területén:

Legalább középfokú képesítés szükséges:

• A,B,C tűzveszélyességi osztály esetén.

Legalább felsőfokú képesítés szükséges:

• Ha a helyszínen létesítmény tűzoltóság működik,
• A,B tűzveszélyessig osztályú, 50 fő feletti veszélyességi övezet esetén,
• A,B tűzveszélyességi osztályú, 100 fő feletti tűzszakasz esetén,
• mozgásukban, vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek tartózkodására szolgáló tűzszakasz, 100 fő felett,
• C tűzveszélyessi osztály, 200 fő felett.

Környezetvédelem tekintetében:

Ügyviteli munkához, hatósági bejelentésekhez minimum középfokú, szakértői szintű feladatok végzéséhez felsőfokú szakképesítés szükséges.

[ Laptető ]

2. Mely munkavédelmi feladatok minősülnek szaktevékenységnek, amelyeket csak szakképesítéssel rendelkező személy végezhet?

• Üzembe helyezés előtti vizsgálat,
• Munkahelyi kockázatértékelés, és annak felülvizsgálata,
• Súlyos baleset kivizsgálása,
• Időszakos biztonsági felülvizsgálat,
• Egyéni védőeszközök juttatásának szabályozása,
• Mentési Terv kidolgozása,
• Megelőzési stratégiára javaslat,
• Emelőgép ügyintézés,
• Munkakörnyezeti mérések,
• Villamos felülvizsgálatok.

[ Laptető ]

3. Milyen konzekvenciákkal járhat a Munkáltatóra vonatkozóan a szakmai jogszabály előírások figyelmen kívül hagyása?

Munkavédelem

• Munkavédelmi bírság
• A Munkáltató felkerül az OMMF feketelistájára.
• Szabálysértési bírság
• Büntetőjogi felelősségre vonás.

Tűzvédelem

• Helyszíni bírság.
• Szabálysértési feljelentés.
• Tűzvédelmi bírság a 259/2011. /XII. 07./) Kormányrendelet értelmében.
• Büntetőjogi felelősségre vonás.

Környezetvédelem

• Környezetvédelmi bírság.
• Büntetőjogi felelősségre vonás.

Tapasztalatunk alapján az a cég, ahol a munka -, tűz és környezetvédelmi követelmények teljesülnek, gazdaságilag is sikeresebb, mint ahol káosz van ezeken a szakterületeken.

[ Laptető ]

4. Mi az előnye a szakmai szolgáltatás igénybevételének a szakemberek alkalmazásával szemben?

A Szolgáltatónak a feladatai teljesítéséhez az egész szakmai háttércsapata rendelkezésére áll, míg az alkalmazott állományú szakember munkája egyetlen személy szaktudására épül. A munka díjazása vonatkozásában a szolgáltatási díj a kedvezőbb, mivel az alkalmazott bérét különböző járulékok terhelik. Anyagi felelősséget a szakmai munkáért csak a Szolgáltatónak van módjában vállalni, míg az alkalmazottat legfeljebb fegyelmi felelősségre vonásban lehet részesíteni.

[ Laptető ]

5. Milyen feltételeket kell biztosítania (általában) a Megbízónak a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szolgáltatás igénybevétele esetén?

• Ki kell jelölnie egy kapcsolattartót – a gazdasági vezetőket kímélendő,
• Biztosítani kell a teljes szakmai dokumentációt, illetve abba történő betekintési lehetőséget,
• Irodai infrastruktúrát illetően legalább egy munkahelyet,
• Oktatásokhoz helységet

[ Laptető ]

6. Mi következik a szolgáltatás megrendelése után?

Ez részben a feladatellátás jellegétől és az igényektől is függ, de általánosságban elmondható:

• 2-3 óra alatt elvégezzük a helyszíni felmérést.
• Összeállítjuk a szerződéstervezetet.
• Személyes egyeztetésre kerül sor.
• Programozzuk a feladatokat.
• Havonta beszámolunk az előrehaladásról.

[ Laptető ]

7. Kinek kell jeleznie, ha az alapszerződésen kívüli, időszakos szakmai feladat válik aktuálissá?

Természetesen a Szolgáltatónak, mert ő ismeri a jogszabályi előírásokat. A Megbízónak módjában áll más Vállalkozótól is ajánlatot bekérni adott munkára. A feladat eseti megbízási szerződés keretében kerül megoldásra.

[ Laptető ]

8. Ki készíti elő tárgyalásra a szerződéstervezetet?

Természetesen a Szolgáltató, mert neki kell ismernie a gazdálkodó szervezetekkel szembeni jogszabályi kötelezettségeket. A szerződés aláírását személyes tárgyalás előzi meg.

[ Laptető ]

9. Hogyan kell értelmezni Vállalkozó részéről a szakmai hatósági ellenőrzéseken való képviselet biztosítását?

A szakmai hatóságok – OMMF, Kataszrófavédelem, ÁNTSZ, KÖFE – általában előre jelzik az ellenőrzésük időpontját. Ez esetben az időpontot haladéktalanul közölni kell a Vállalkozóval, aki az ellenőrzés helyszínére megy, és szakmai kérdésekben képviseli a Megbízó érdekeit.

[ Laptető ]

10. Hogyan kalkuláljuk a szolgáltatási árainkat?

Átalánydíjas szolgáltatás vonatkozásában korrekt ajánlatot adni csak a helyi körülmények ismeretében lehet /technológia, veszélyesség, alapterület, létszám, stb./ Az áraink alapját az időráfordítás képezi, ami a bemutatkozáskor említett szakmai szisztémák alkalmazása következtében jelentősen lerövidül. Tehát a szakmai dokumentációk kidolgozása és rendszerbe állítása után az ajánlati ár attól függ, hogy havonta hány alkalommal, és mennyi időt kell tölteniük szakembereinknek a helyszínen.

[ Laptető ]